Az utóbbi hónapokban egyre több ügyfelünk kérdezi: „meg kell felelnie az appunknak az új akadálymentességi szabályoknak?” A kérdés jogos. 2025. június 28. óta az Európai Unióban, így Magyarországon is alkalmazni kell az európai akadálymentesítési irányelvet (European Accessibility Act, röviden EAA). Ettől kezdve az akadálymentes app sok cégnek már nem pusztán jó gyakorlat, hanem jogszabályi elvárás.
Ebben a cikkben megrendelői szemmel nézzük végig a témát. Mit jelent pontosan az akadálymentesség egy mobilalkalmazásnál? Kire vonatkozik a kötelezettség? Mennyi munkával jár, és miért éri meg akkor is foglalkozni vele, ha a cégünk éppen nem tartozik a szabály hatálya alá?
Mi az akadálymentes app?
Akadálymentes az az alkalmazás, amelyet fogyatékossággal élő emberek is önállóan, kényelmesen tudnak használni. Ez nem csak a látássérült felhasználókat jelenti. Ide tartoznak a hallássérültek, a mozgásukban korlátozottak (például akik remegő kézzel vagy egy kézzel kezelik a telefont), a színtévesztők, és azok is, akiknek a hosszú, bonyolult szövegek értelmezése okoz nehézséget.
A gyakorlatban egy akadálymentes app például:
- Képernyőolvasóval is használható: az iOS-en a VoiceOver, Androidon a TalkBack felolvassa a gombokat, mezőket és képeket, mert ezek értelmes szöveges címkét kaptak.
- Megfelelő kontrasztot használ: a szöveg jól olvasható a háttéren, a fontos információt nem csak a szín hordozza (például egy hibás mezőt nem csak piros keret jelez).
- Követi a rendszer betűméretét: ha a felhasználó nagyobb betűt állít be a telefonján, az app felülete nem esik szét.
- Elég nagy érintési felületeket kínál: a gombok nem apró, egymáshoz tapadó ikonok.
- Feliratot és leiratot kínál a videós és hangos tartalmakhoz.
Az akadálymentesség a gyakorlatban egy szabványhoz igazodik: az EAA mögött álló európai szabvány (EN 301 549) a webes világból ismert WCAG 2.1 irányelvek „AA” szintjére épít. Ez mobilalkalmazásokra is jól alkalmazható, mérhető követelményrendszer.
Kire vonatkozik az akadálymentességi kötelezettség?
Az EAA nem minden appra vonatkozik, hanem meghatározott termékekre és szolgáltatásokra. Az alkalmazás akkor érintett, ha egy ilyen szolgáltatás nyújtásának része. A legfontosabb területek:
| Terület | Tipikus app vagy digitális felület |
|---|---|
| E-kereskedelem | webshop app, online rendelés, fizetési folyamat |
| Lakossági banki szolgáltatások | mobilbank, számlanyitás, utalás |
| Személyszállítás | jegyvásárlás, menetrend, utastájékoztatás |
| Elektronikus hírközlés | szolgáltatói ügyfélappok |
| Audiovizuális médiaszolgáltatások | streaming és médiaappok |
| E-könyvek | e-könyv-olvasó és -vásárló alkalmazások |
Fontos kivétel, hogy a szolgáltatásokat nyújtó mikrovállalkozásokra (10 főnél kevesebb foglalkoztatott és legfeljebb 2 millió eurós éves árbevétel vagy mérlegfőösszeg) a szolgáltatásokra vonatkozó követelmények nem kötelezők. A pontos besorolás azonban sokszor nem egyértelmű, ezért ha bizonytalanok vagytok, érdemes jogi szakértővel is egyeztetni. Mi fejlesztőként a megvalósításban tudunk segíteni, a jogi minősítést nem helyettesítjük.
A tapasztalataink szerint a legtöbb érintett cég nem a hatósági ellenőrzés miatt kezd el foglalkozni a témával, hanem azért, mert egy nagyobb partner, egy közbeszerzés vagy egy banki integráció már elvárja a megfelelést.
Hogyan készül az akadálymentes app a gyakorlatban?
A jó hír, hogy az akadálymentesség nagy része nem külön „modul”, hanem gondos tervezés és fejlesztés eredménye. Akkor a legolcsóbb, ha a projekt elejétől része a munkának.
1. Tervezés és UX
Már a drótvázak és a látványtervek készítésekor figyelünk a kontrasztra, a betűméretekre, az érintési felületek méretére és a logikus képernyősorrendre. Egy jól átgondolt felület ráadásul mindenkinek könnyebben használható. Erről bővebben a jó UI designról szóló cikkünkben írtunk.
2. Fejlesztés
A fejlesztők a natív és cross-platform keretrendszerek (például SwiftUI, Jetpack Compose, Flutter, React Native) beépített akadálymentességi eszközeit használják: címkéket adnak az elemeknek, jelölik a szerepüket (gomb, fejléc, link), és ügyelnek arra, hogy a dinamikus betűméret ne törje szét a képernyőket.
3. Tesztelés
Az automatikus ellenőrzők (például az Android Accessibility Scanner vagy az Xcode Accessibility Inspector) sok hibát kiszűrnek, de nem mindent. Ezért a kulcsfolyamatokat (regisztráció, vásárlás, fizetés) mi képernyőolvasóval, kézzel is végigjárjuk.
4. Akadálymentességi nyilatkozat és karbantartás
Az érintett szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogyan felel meg a szolgáltatás a követelményeknek. Emellett minden új funkciónál újra figyelni kell a szempontokra, különben néhány frissítés után az app visszacsúszik.
Mennyi plusz munkát jelent?
Erre nincs egyetlen szám, mert erősen függ attól, hogy új appról vagy egy meglévő átalakításáról van szó.
- Új fejlesztésnél: ha az akadálymentesség az első naptól a követelmények része, a többletmunka általában mérsékelt, mert a tervezés és a fejlesztés eleve erre épül.
- Meglévő appnál: először egy átvilágítás (audit) mutatja meg, hol tart az alkalmazás. Egy régebbi, egyedi vezérlőkkel teli felület javítása lényegesen több munka lehet, mint egy szabványos elemekből épített appé.
Mi ezért azt javasoljuk, hogy az ajánlatkéréskor már jelezzétek, ha az akadálymentesség követelmény. Így pontosabb becslést tudunk adni, és nem utólagos, drágább javításként kerül elő a téma.
Miért éri meg akkor is, ha nem kötelező?
Az akadálymentesség nem csak a fogyatékossággal élő felhasználóknak segít. Egy nagyobb betűvel is jól működő, jól kontrasztos, egyértelmű gombokkal tervezett app az idősebb felhasználóknak, a napfényben telefonozóknak vagy a fél kézzel, rohanás közben vásárlóknak is jobb élményt ad. Kevesebb elakadás kevesebb lemorzsolódást és kevesebb ügyfélszolgálati megkeresést jelent. A jól címkézett felület ráadásul az automatizált tesztelést is megkönnyíti.
Összegzés
Az akadálymentes app 2025 óta sok európai cégnek jogszabályi kötelezettség, különösen az e-kereskedelem, a banki szolgáltatások és a közlekedés területén. A megfelelés alapja a WCAG 2.1 AA szintjére épülő szabvány, és akkor a legegyszerűbb, ha a tervezéstől a tesztelésig végig a projekt része. Ha szeretnétek tudni, hol tart ebből a szempontból a meglévő alkalmazásotok, vagy új appot terveztek, az AppSolution csapata szívesen segít az átvilágításban és a megvalósításban.
