A tesztelés az applikáció fejlesztés elengedhetetlen részét képezi. Azonban a két folyamat nem lineárisan követi egymást, inkább kéz a kézben járnak. Ugyanis a tesztelés során több olyan hibára derülhet fény, amit azonnal javítani szükséges. És a javítást újabb tesztelés követi… De hogy történik a tesztelés? Számos módszer létezik erre, amelyeket a maximális hatékonyság elérése érdekében vegyesen érdemes alkalmazni. Cikkünkben ezeket vesszük sorra.

User tesztelés: Mennyire használható az app?

A használhatósági tesztelés egy olyan kvalitatív módszer, amit a leggyakrabban alkalmaznak. Miért? Mert ezen a ponton válik egyértelművé, hogy ami a tervező asztalon megszületett, az valóban életképes-e valós szituációkban.

A tesztelés során kiderülhet, hogy az app felépítése mennyire felel meg a felhasználók konvencióinak, tehát alkalmazza-e azokat a működési elveket, amelyek már széles körben ismertek és elterjedtek. Ilyen például a social media appokból ismert szívecske ikon a kedvencek megjelöléséhez, a kuka ikon a törléshez, a hosszan nyomva tartás a kijelöléshez, a fogaskerék ikon a beállításokhoz.

5 másodperces szabály

Az elnevezés kicsit mást jelent a tesztelés esetében, mint a mindennapokban. Az elmúlt évek kutatásaiból kiderül, hogy az emberek az életük jelentős részét a digitális térben töltik. Emiatt a figyelmük erősen megosztott, különböző eszközök, appok, platformok versengenek, hogy minél több időt töltsenek el náluk a felhasználók. 

Az új alkalmazásoknak csupán néhány percet adnak, hogy átlássák, és ha nem elég meggyőző, akkor nagyon gyorsan a kukában landolnak. Az 5 másodperces szabály ezt szimulálja teszt környezetben. Az alanyoknak ennyi ideig mutatnak egy képernyőt, majd a benyomásaikról kérdezik őket: mennyire átláthatók a főbb címek, milyen érzelmeket vált ki a felület, mennyire áttekinthető a vizuális hierarchia stb.

Analitikai eszközök

A felhasználói tesztelés mellett ezek adják a legpontosabb visszajelzést. Milyen eszközöket használjunk?

Oldalbetöltésen alapuló eszközök: tipikus példa a Google Analytics, amivel egyérteműen láthatók a kattintások, és feltérképezhetők a felhasználói útvonalak.

Felhasználókra bontott megfigyelés: milyen funkciókat használnak a felhasználók az appon belül? Melyek a fejlesztendő területek?

Érintéskövető eszközök, hőtérképek: akárcsak a weboldalak esetében, az appoknál is létezik hőtérkép, amivel követhető, hogy az app mely részeit nézik és használják a felhasználók, hol időznek többet, mely funkciók esetében a legmagasabb az engagement.

A/B tesztelés

Ez a kvantitatív módszer számos területen ismert, nem véletlenül. A fejlesztők több verzióját is elkészítik a felületnek, amelyeket véletlenszerűen mutatnak meg a felhasználóknak. Fontos, hogy egy tesztelő csak egy verzióval találkozhat, és minden változatot ugyanannyi embernek kell megmutatni. A végén egyértelműen látható, hogy melyik verzió működik jobban.

Ahhoz, hogy valóban értelmezhető eredményeket kapjunk, nagy minta szükséges, akár 50-100 főt is be lehet vonni egy verzió tesztelésébe. A felhasználói visszajelzések mellett pedig analitikai módszereket is alkalmazhatunk, így tényleg minden oldalról lesznek elemzéseink.

Hogyan teszteljünk?

Amennyiben egyes funkciókat szeretnénk tesztelni, ez is működőképes, de a teljes felületet is lehet egyben vizsgálni.

Gyakori hiba, hogy a fejlesztők és a megrendelő számára az app teljesen egyszerűnek tűnik, de egyáltalán nem biztos, hogy másoknak is ennyire egyértelmű lesz a használata. Tehát semmiképpen nem szabad elsiklani az alap funkciók felett!

Szélsőséges eseteket is vizsgálhatunk, például az úgynevezett nagymama teszt során. Lényege, hogy appot nem, vagy csak nagyon ritkán használó vagy tesztelőket vetünk be. Ez főként akkor érdekes, ha széles célközönségeket is meg szeretnénk célozni az alkalmazással.

Hogyan ne teszteljünk?

Semmiképpen ne hagyatkozzunk pusztán arra, hogy a fejlesztők, designerek, megrendelő és marketingesek szerint mi néz ki jól, mi működőképes, ugyanis a szakemberek teljesen más szemmel nézik az alkalmazást. Ami számukra egyértelmű, a nagymama tesztnél elhasalhat. Kivételesen esetekben persze ők is lehetnek tesztalanyok, például ha kimondottan nekik szánjuk az alkalmazást.

 

A fent felsorolt tesztelési metódusokat általában vegyesen alkalmazzák, és a tesztalanyok száma is eltérhet.

A Nielsen Intézet szerint öt tesztalanyra van szükség egyszerre, ami elegendő ahhoz, hogy a hibák 85%-ára fény derüljön. Miután az egyik teszt alany visszajelzéseiből kibuknak a hibák, a fejlesztők javítják. Majd jön a második tesztalany, és a fejlesztők az itt felfedezett bakikat is javítják, és így tovább. Ezt a RITE (Rapid Interative Testing és Evaluation) módszer.

Hogy néz ki a tesztelési folyamat az AppSolution-nél? Hány tesztelőt vonunk be, és milyen metódusokat használunk? A következő cikkünkben az általunk használt módszereket és folyamatokat mutatjuk be.

Források:

Pásztor András – UX design (2016)

https://tadasys.blogspot.com