A közösségi és kommunikációs appok világa az elmúlt évtizedben elképesztő átalakuláson ment keresztül. Ami egykor csak képek megosztására vagy ingyenes hívásokra szolgált, mára üzleti platformmá, tartalomgyártói felületté vagy épp politikai viták színterévé vált.
Ebben a sorozatban végigkövetjük a legismertebb appok történetét: honnan indultak, mi volt az eredeti céljuk, és hogyan változtak meg mára. Első részünkben öt népszerű közösségi és kommunikációs platform fejlődését mutatjuk be.
1. Viber – az ingyenes hívásoktól a márkakommunikációig
A Viber 2010-ben robbant be az okostelefonokra, és forradalmasította az ingyenes hanghívásokat. A kezdeti cél az volt, hogy egyszerű és költségkímélő alternatívát nyújtson a nemzetközi hívásokhoz – akkor még szinte egyedüliként ebben a kategóriában.
A Rakuten 2014-es felvásárlása után a Viber egyre több funkcióval bővült: bevezette a csoportos chateket, chatbotokat, majd megérkeztek a közösségek (Communities) és az üzleti fiókok is. A platform ma már inkább a márkák és vállalatok kommunikációs csatornájaként funkcionál, különösen Kelet-Európában és a Közel-Keleten.
2. LinkedIn – az önéletrajzoktól a tartalomgyártásig
A LinkedIn 2003-ban indult, és sokáig egyszerű álláskereső és -közvetítő oldal volt. 2016-ban a Microsoft felvásárolta, és innentől a platform drámaian átalakult. Megjelentek a feed-posztok, videós tartalmak, story-k, majd a közösségek és az üzleti hírlevelek.
Ma már a LinkedIn nemcsak munkahelykeresésre szolgál, hanem egyre inkább a szakmai márkaépítés és vállalati tartalommarketing terepe lett.
3. Instagram – a filterektől a Reels-robbanásig
2010-ben még senki nem gondolta volna, hogy az Instagram ilyen gyorsan kinövi magát: egy egyszerű képmegosztó alkalmazás volt, amiben néhány vintage filter dobta fel a hétköznapokat. A Meta (akkor még Facebook) 2012-ben felvásárolta, és azóta gyakorlatilag minden évben új funkciókkal jelentkezik.
A Stories (2016), a Reels (2020), az IG Shopping vagy éppen a TikTok-ra hajazó algoritmus mind azt mutatják: az Insta egyre inkább a videóalapú tartalomgyártás és az influenszer marketing központja lett.
4. Twitter – mikroblogból médiaplatform
A Twitter 2006-ban mikroblogként indult, ahol 140 karakterben lehetett posztolni. Évekig ez volt az elsődleges felület a hírek, politikai események és élő reakciók követésére. 2022-ben azonban Elon Musk felvásárolta a céget, és alaposan felforgatta a megszokott rendet.
A név mára X lett, és a felület teljesen átalakult: hosszú posztok, videók, előfizetéses modellek, és a kék pipa immár fizetős funkció. Bár a közéleti jelentősége még mindig számottevő, sok felhasználó és hirdető elpártolt a platformtól.
5. Skype – egy korai sztár lassú leépülése
Kevés app járt be olyan drámai utat, mint a Skype. A 2003-ban indult alkalmazás egy időben a videóhívás szinonimája volt. 2011-ben a Microsoft felvásárolta, de a technológiai frissítések elmaradtak, és a konkurencia – Zoom, Teams, Google Meet – villámgyorsan átvette a vezetést.
Mára a Skype szinte teljesen kiszorult a piacról, helyét házon belül a Microsoft Teams vette át. Egy évtized alatt a digitális kommunikációs ikonból szinte csak az emlék maradt.
Változni vagy eltűnni?
A fenti példák jól mutatják, mennyire gyorsan és radikálisan képes átalakulni a digitális világ. Az alkalmazkodni tudó platformok – mint az Instagram vagy a LinkedIn – új funkciókkal és tartalomtípusokkal bővültek. Akik viszont nem reagáltak elég gyorsan, elvesztették pozíciójukat.
A cikksorozat következő részében olyan alkalmazások fejlődését nézzük meg, amelyek a szolgáltatásalapú platformokat képviselik, mint például a Duolingo, az Airbnb vagy a Budapest GO. Ha érdekel a digitális világ múltja, jelene és jövője, kövess minket!
Kép forrása: freepik.com
